A zsebpénz témája szinte minden szülőt érint: mikor érdemes elkezdeni, mennyi az adekvát összeg, és milyen feltételekhez kössük. Magyarországon nincs egységes ajánlás erre vonatkozóan, így a döntés teljesen a szülők kezében van.
Mikor kezdjük?
Az általános tapasztalat szerint az 5–6. életév az az időszak, amikor a gyerek már képes megérteni az alapvető pénzfogalmakat: hogy a pénzzel valamit kapni lehet, hogy véges mennyiségű, és hogy ha elkölti, elfogyhat. Ez nem jelenti azt, hogy korábban ne lehetne megismertetni a fizetés fogalmával, de a rendszeres zsebpénz bevezetéséhez ez a korhatár általában megfelelőnek bizonyul.
Az első zsebpénz célja nem az, hogy a gyerek „mindent megvegyen, amit akar", hanem hogy megtapasztalja: a pénz döntéseket igényel.
Mennyit adjunk?
Az összeg kérdése függ a gyerek korától, a família anyagi helyzetétől és attól, hogy a zsebpénz mire fordítható. Egy általános iskolás korú gyereknél elegendő lehet egy olyan összeg, amellyel hetente egy-két kisebb döntést tud hozni — például megvesz-e egy édességet, vagy félreteszi egy játékra.
Fontos szempont, hogy az összeg legyen elegendő ahhoz, hogy a gyerek érzékelje a választás korlátait, de ne legyen akkora, hogy a döntések egyike sem járjon valódi következménnyel.
Korosztályonkénti szempontok
- 5–7 év: Kisebb összeg, elsősorban érmékben. A cél az alapfogalmak megismerése: fizetés, visszajáró, kiadás.
- 8–10 év: Heti rendszeresség bevezetése. A gyerek már tervezhet: mit vesz ezen a héten, mit tesz félre a következőre.
- 11–14 év: A zsebpénz havi keretté válhat. Bevonható a „kötelező" kiadások köre is (pl. iskolai büfé).
- 15–18 év: Havi keret, amelybe belefér az öltözködés, szórakozás egy része. A fiatal megtanulja kezelni a saját büdzséjét.
Feltételekhez kössük-e?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés. Két megközelítés létezik: az egyik szerint a zsebpénz feltétel nélküli, a másik szerint elvégzett feladatokhoz kötött. Mindkét megközelítésnek van pedagógiai indoka.
A feltétel nélküli zsebpénz melletti érv az, hogy így a gyerek a pénzügyi döntéshozatalt tanulhatja anélkül, hogy a pénzszerzés és a munka szorosan összekapcsolódna a tudatában. A háztartási munkák elvégzése ebben a modellben a közös felelősségvállalás, nem a fizetett tevékenység kategóriájába esik.
A teljesítményhez kötött zsebpénz viszont egyértelműbb ok-okozati kapcsolatot mutat: ha elvégzem a feladatot, megkapom az összeget. Ez előkészíti a munkaerőpiaci szemléletet.
Egy lehetséges köztes megoldás
A két modellt kombinálhatjuk: van egy alapzsebpénz, amely feltétel nélkül jár, és van egy „extra" összeg, amelyet bizonyos feladatok elvégzéséért lehet megszerezni. Ez a megközelítés a motivációt és a pénzügyi önállóságot is megőrzi.
Mit ne finanszírozzunk a zsebpénzből?
Célszerű előre meghatározni, mire való a zsebpénz és mire nem. Az iskolai eszközök, a szükséges ruházkodás és az egészségügyi szükségletek jellemzően nem a gyerek zsebpénzéből fedezendők. A zsebpénz inkább a saját döntési szféra — a vágyott, de nem szükséges dolgok területe.
Kapcsolódó témák
A zsebpénz rendszer természetesen nem az egyetlen eszköz. A spórolás és a megtakarítás szemléletéről részletesebben olvashat a spórolás alapjait bemutató cikkünkben.
Forrás: A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi kultúra oldala.